Bárány Mangalica Nyúl Borjú Sertés




Takarmányszerviz Kft.




Kutatási jelentés

Agrár-környezetgazdálkodási tervezési, kutatási, fejlesztési feladatok végrehajtása

 

A hazai édes csillagfürt termesztés vizsgálata

 

 

Takarmányszerviz Kft.

8315 Gyenesdiás, Kereskedők útja 4-6.

2004.

 

 

 

 

A vizsgálat célja

 

Az eltérő biotikus és abiotikus tényezőknek a fehér virágú édes csillagfürt magtermés mennyiségére, valamint a mag beltartalmi értékére gyakorolt hatásának megismerése. A tényezők közötti összefüggések, kölcsönhatások ismeretének birtokában, a magtermesztés technológiájának továbbfejlesztése; a termésbiztonság fokozás, a maghozam növelés, és a beltartalom magas szinten történő stabilizálása érdekében.

 

A vizsgálatban résztvevő intézmények, személyek

 

A vizsgálatok talajtani – agrokémiai vizsgálatát, elemzését a Dr. Sisák István vezetésével a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtan és Agrokémia Tanszéke (Keszthely), a takarmányozási vonatkozású vizsgálatokat, adatelemzést  Dr. Dublecz Károly vezetésével a VE GMK Állatélettani és Takarmányozástani Tanszéke (Keszthely), az agrotechnikai jellegű vizsgálatot, elemzést Borbély Ferenc vezetésével a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központ (Nyíregyháza), a projekt koordinálását Garamszegi Tibor vezetésével a Takarmányszerviz Kft. (Gyenesdiás) végezte. A jelen kutatási jelentés elkészítése a felsoroltak csoportmunkájának eredménye.

 

A vizsgálat helye és módszere

 

Az ország különböző részein, a magtermesztés céljából vetett fehér virágú édes csillagfürt termőhelyi adottságainak, az alkalmazott termesztéstechnológiának részletes, táblaszintű felmérése. Az adat-felvételezés kiterjed a csillagfürt agrotechnikai elemeinek felsorolása –elővetemény, műtrágyázás, vetés, gyomirtás, növényápolás a betakarítás módja, a magtermés mennyisége, stb. – mellett, a szervestrágyázás évére, a kijuttatott mennyiségre, az elővetemény lekerülése után végzett őszi és tavaszi talajmunkákra, valamennyi munkafolyamat végzésének időrendi sorrendjére.

 

A szántóföldi adat-felvételezést, táblánként történő talaj- és magminta vétel, illetve a laboratóriumi vizsgálatok egészítik ki. A talajvizsgálatok a művelt réteg legfontosabb paramétereinek meghatározására, a magvizsgálatok a szokásos beltartalmi értékek mellett, kiterjed a fehérje aminosav-tartalmának meghatározására is.

 

A különböző vizsgált paraméterek, – agrotechnikai,- talaj,- és takarmányanalitikai – statisztikai értékelésének módszere: szóráselemzés, kétváltozós, illetve többszörös regresszióanalízis.

 


Eredmények

 

Az agrotechnikai adatfelvételezést az ország 10 megyéjének – Somogy, Zala, Vas, Veszprém, Komárom-Esztergom, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg – 36 településén végeztük (1. ábra összes kör). Összesen 40 termelő 55 tábláján, – több mint 400 hektáron – regisztráltuk; a vetésterület nagyságát, az adott területen alkalmazott termesztéstechnológia elemeit, a munkafolyamatok végzésének időpontjait, valamint a betakarított magtermés mennyiségét.
A regisztrált helyek közül azonban, – a továbbiakban részletesebben elemzett kórtani okok miatt, – termesztéstechnikai szempontból értékelhető eredményt végeredményben 18 tábláról nyertünk. De meg kell jegyeznünk, hogy a magtermés mennyiségi alakulását a fenti körülmény, még ezeken a helyeken is jelentősen befolyásolta. A részletes laboratóriumi talaj,- és mag-takarmányérték vizsgálatokat 33 helyszínről vett mintákon végeztük. A laboratóriumi analízisbe ugyanis be tudtunk vonni olyan táblákat is, ahol kisebb területeken sikerült magot fogni, de ezek kis területek, amelyekről táblaszintű terméshozamokra nem következtethettünk, ezért a termesztéstechnikai elemzésekbe nem kerülhettek be (1. ábra telt körök).

 

1.ábra A felmérésbe vont fehér virágú édes csillagfürt területek település szerinti helyei


A csillagfürttermesztés talajföldrajzi helyei és talajainak jellemzése

 

A csillagfürttermesztés változatos talajtípusokon és talajföldrajzi helyeken folyt Ják az Alpokalján a Pinka-fennsíkon helyezkedik el. Talaja tápanyagokban jól ellátott ellátottság szúróbotos módszerrel – agyagos vályog fizikai féleségű agyagbemosódásos barna erdőtalajt tártunk fel. Egyházashollós a Rába-völgyben található. Talaja kavicsos réti öntés talaj közepes-jó tápanyagellátottságú. Nikla a Balatoni-medencében, a Nagy-berek magasabban fekvő homokdombján van. Talaja tápanyagokban gyengén, ill. közepesen ellátott, gyengén podzolos agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Iharosberény a Kelet-Zalai-dombságon, a Zalaapáti-háton található Talaja sekély rétegű agyagbemosódásos barna erdőtalaj, ami az intenzív műtrágyázásnak és vélhetően szerves trágyázásnak a következtében kiemelkedően jó tápanyaggellátottságú. Sőt foszfor szempontjából az ellátottság már túlzott, káros mértékű. Fiad Nyugat-Külső-Somogyban található. Talaja vályog fizikai féleségű, sekély rétegű agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A foszforellátottság itt is károsan magas, egyéb tápanyagokban az ellátottság inkább közepes. Bőszénfa a Mecsek-Tolna-Baranyai-dombvidéken, a Zselicben található. Talaja – a helyszíni szelvényvizsgálatok és a laboratóriumi vizsgálatok adatai alapján – egy agyagos vályog fizikai féleségű, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, gyenge-közepes tápanyagellátottsággal.

Nyíradony, Sáránd és Vámospércs a Nyírségi-homokvidék, Dél-Nyírség tájegységében találhatók. Helyszíni talajszelvény vizsgálat nem történt. A talajföldrajzi besorolás és a laboratóriumi vizsgálatok alapján, talajuk humuszos homoktalaj, közepes, illetve változó tápanyagellátottsággal. Hodász, Kisvárda, Lövőpetri, Nyírtass, Pap, Szabolcsbáka és Tornyospálca helyiségek a Nyírségi-homokvidéken, az Északkelet-Nyírség kistájban találhatók. Ezeken a termesztési helyszíneken többféle talajtípus is megtalálható; a jellegtelen homoktalajtól a humuszos homoktalajon át a kovárványos barna erdőtalajig. A tápanyagelllátottság az igen gyenge (Szabolcsbáka) és a jó (Hodász, Kisvárda) között váltakozik. Nyíregyháza a közép-nyírségi homokterületen találhaó gyenge-közepes tápanyagellátottságú humuszos homok talajon. Tiszaszalka Felső-Tisza-vidéken a Beregi síkon fekszik. Itt helyszíni vizsgálatokat nem végeztünk. Talaja a laboratóriumi minta vizsgálata és adatai alapján, mely egy tápanyagokkal gyenge-közepesen ellátott, jó humusztartalmú, kötött réti talaj.

A laboratóriumi talajvizsgálatok értékelése

A vizsgálatok részletes eredményeit a 1. táblázatban, a vonatkozó statisztikai számításokat a függelékben adjuk meg.
Az Arany-féle kötöttségi szám tekintetében a minták egyértelműen két nagy csoportra különülnek el: homok, vályogos homok fizikai féleségű, és vályog, agyagos vályog fizikai féleségű csoportra.. A humusztartalom alapján sokkal kiegyenlítettebb a helyzet. Bár nagyobb számban találhatók a kis humusztartalmú, többnyire homoktalajok, ennek ellenére a 0,5 % és a 3,5 % között minden érték előfordul ahhoz, hogy megalapozott elemzést végezhessünk. A pH vizsgálatánál meghatározó tény, hogy a csillagfürt a savanyú talajok növénye, ennek megfelelően a savanyú-gyengén savanyú talajok találhatók nagy többségben. A gyengén lúgos kémhatás a meszezés következménye, erre világosan rávilágít az a tény is, hogy csak néhány esetben tudtunk szénsavas meszet kis mennyiségben kimutatni.




 


 

 

Az ammónium-laktáttal kivonható kálium tartalom lefedi az ellátottság teljes spektrumát az igen gyengétől az igen jóig. Az ellátottság egy talajon sem ítélhető túlzottnak, vagy káros mértékűnek. A foszfor tekintetében is a talajminták lefedik az ellátottság minden kategóriáját, de két helyen károsan magas AL-P2O5 szintet mértünk amit az elemzésnél is figyelembe vettünk. A későbbi elemzés során kapott eredmények közül ez több ponton is magyarázatot jelent

 

A talajminta vizsgálatok eredményeinek az összefüggése

 

A pH és az Arany-féle kötöttségi szám (KA) erős korrelációt mutat, ami a későbbi elemzést is befolyásolja. Ennek az oka az, hogy a homoktalajokon az erősen savanyú kategóriától a gyengén lúgosig minden pH előfordul, addig a kötöttebb talajokon csak a gyengén savanyú és gyengén lúgos talajmintáink voltak Az Arany-féle kötöttségi szám ezen kívül a kapilláris és maximális vízkapacitás értékével is szoros pozitív korrelációt mutat, ami a mechanikai összetétel és a porozitás viszonyok jól ismert összefüggését tükrözi.

 

A humusztartalom és a kapilláris, valamint minimális vízkapacitás összefüggése a humuszanyagoknak a szerkezetképzésben játszott fontos szerepét tükrözik. A kálium-kloridos és desztillált vizes pH összefüggése nem igényel magyarázatot, de összefüggésük a maximális vízkapacitással meglepő. Erre a KA és a pH fentebb bemutatott összefüggése a megfelelő magyarázat, azaz a pH és a VKmax. összefüggése csak ebből az összefüggésből adódó következmény. A vízkapacitás értékek egymással való összefüggése nem igényel magyarázatot. A kálium és foszfor tartalom nincs szignifikáns kapcsolatban más mért paraméterekkel.

 

 

A tenyészidőszak meteorológiai adatai

 

A vizsgált két nagy tájegység tenyészidőszak alatti időjárási viszonyaira vonatkozó csapadék és hőmérsékleti adatokat, a két nagy tájegységen belül két-két helyen mért értékek alapján mutatjuk be (2. ábra, 2. és 3. táblázat). A táblázatokban az összehasonlításként közöljük az extrém 2003. hasonló időszakának adatait is.


 


 

Az időjárási viszonyokat elemezve megállapítható, hogy 2004-ben mind a négy mérési helyen a lényegesen több eső esett, mint a sokévi átlag (2. ábra).Ebben az évben a tenyészidőszak alatt lehullott csapadék mennyiség, több mint a közelmúlt éveinek az egész évi mennyisége. A legcsapadékosabbnak Kisvárda (757,2 mm) bizonyult mintegy 200 mm-rel esett több eső, mint amennyi Pölöskén (543,2 mm).Csökkenő sorrendben Nyíregyházát (491,4 mm), Zalaegerszeg (447,4 mm) követte. A havi eloszlás tekintetében Kisvárda kivételével legtöbb csapadék júniusban hullott. (2. és 3 táblázat).

 

A hőmérsékleti viszonyokat vizsgálva kitűnik, a márciusi alacsonyabb havi átlaghőmérsékleti érték, melynek következménye, egy lassúbb kitavaszodási folyamat, ami viszonylag több csapadékkal társulva, a csillagfürt vetését az átlagos időpontnál kissé későbbre halasztotta. Az áprilisi lassúbb felmelegedés azonban ellensúlyozta a vetés későbbre tolódásából adódó esetleges kedvezőtlen hatást. A következő hónapok jelentős csapadék mennyiségei és az ezzel párhuzamosan csökkenő a havi hőmérsékletek összességét tekintve, a növények növekedése, fejlődése szempontjából kedvező volt, de sajnos kedvező életfeltételt jelentett egy új korokozó számára is.


 



 

 

                                                                                       



A csillagfürttermesztést kedvezőtlenül befolyásoló tényező – új kórokozó

 


1.kép A fertőzés kezdete fiatal növényállományban Fotó: 2004.06.19.


A csillagfürttermesztés eredményességét kedvezőtlenül befolyásolta egy ez évben jelentkező új, eddig teljesen ismeretlen patogén gomba júniusi megjelenése és járványszerű elterjedése. A gombafertőzés fellépését és a károsodás mértékét mutatja, hogy a vetésterület közel 80 %-án megjelent és esetenként gyakorlatilag a teljes növényállományt kipusztította.

 





A fertőzés hatására a növények szára/hajtása a fertőzési helyen beszáradt, a fertőzés feletti rész először meggörbült, majd elszáradt. A betegségre jellemző volt a hirtelen megjelenés és a fertőzés táblán belüli igen gyors terjedés. Az előzetes vizsgálatok szerint a kórokozó egy konídiumos gomba, ami lehet, valamelyik Colletotrichum faj, de lehet más korokozó gombafaj is, melynek meghatározása további jelentős kutatómunkát igényel.





 

E tünetekkel fellépő kórokozóra vonatkozóan a csillagfürt gombabetegségeivel foglalkozó nemzetközi szakirodalomban nem található adat és a gyakorlatban sem fordult még elő, az elmúlt több mint 45 év alatt.

 

A kórokozó terjedése és a nagymértékű károkozás tulajdonképpen a következőkre vezethető vissza:

-   a csillagfürtön eddig még nem észlelt ismeretlen új kórokozó, amellyel szemben a növények védekezési rendszere nem alakulhatott ki,

-   a 2004. év, tenyészidőszak alatti időjárási viszonyai; különösen a júniusi szokásosnál lényegesen több csapadék, és alacsonyabb hőmérséklet, – a szakirodalmi adatok szerint – kimondottan kedvező feltételt teremtett a gomba számára.

 

Ezzel kapcsolatban feltétlen rá kell mutatni egy igen fontos momentumra, nevezetesen arra, hogy ez az új kórokozó egy olyan kultúrában lépett fel, melyben az elmúlt évtizedekben kórokozók elleni kémiai növényvédelemre nem volt szükség.

 

Termesztési adatok és értékelés

 

A vizsgált táblák összes területe 184,3 ha. A csillagfürt előveteménye zömmel kalászos vagy kukorica, két helyen volt dohány és egy helyen parlag után következett.

 

A terület 39,9 %-a részesült műtrágyázásban, ezen belül 2 helyen csak nitrogént, 1 helyen nitrogént és foszfort, 1 helyen nitrogént és káliumot, 4 helyen nitrogént, foszfort és káliumot kapott.  Kijuttatott hatóanyag mennyiségek: N= 16 -54 kg/ha, P= 16 -96 kg/ha, K= 54-72 kg/ha. A táblákon – három hely kivételével – elvégezték őszi középmély szántást. A tavaszi vetőágy készítés a legtöbb helyen kombinátor, ahol az őszi szántás elmaradt, ott tárcsa + kombinátor.

 

A vetésidő: 2004.03.18. és 2004.04.03 között történt. A 16 napos eltérés tulajdonképpen – ha a tavaszi hőmérsékleti adatokkal összevetünk –, nem jelent túl nagy intervallumot. Az április első dekádjának lehűlései elősegítette a vernalizációt.

A vetésterület zömén a vetés duplagabona sortávolságra (24 cm-es) történt, de vetettek 36 és 48 cm-es sortávolságra is (5. és 6. kép).

 

 


                      

A vetésterület vegyszeres gyomirtására általában a Diuron 600 FW+ Dual Gold 960 EC kombinációt használták, 1 esetben Pivot + Proponit 840 EC kombinációt alkalmaztak.  A vegyszerezés vetés után kelés előtti történt A csapadékos időjárás következtében a kezelés kellő gyommentességet biztosított.

 


 

Összefüggések elemzése

 

A műtrágyázásnak a magtermés mennyiségére gyakorolt hatását elemezve (3. táblázat) az adatokból kitűnik a csillagfürtnek, a szántóföldi műtrágyázási kísérletekből ismert sajátossága, hogy műtrágya-reakciója általában gyenge. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs is tápanyag igénye, hanem azt, hogy a csillagfürt a talaj mélyebb rétegeibe mosódott tápanyagokat is képes hasznosítani, valamint bizonyítja a gyökérzet jó tápanyag feltáró képességét. A táblázat adataiból megfigyelhető, hogy a csillagfürt kálium igénye a foszforhoz viszonyítva nagyobb. A szakirodalomban ismertetett modell kísérleti adatok szerint magtermesztés esetén legkedvezőbb P : K arány 1 :2,5 -3,0




 

A talaj és termés mennyisége közötti összefüggés-vizsgálat szerint a talaj kötöttsége laza negatív összefüggésben van a terméssel. A humusz növekedése viszont pozitíven hat a hozamra (5. ábra). A legnagyobb termést az 5 és 6 pH érték tartomány eredményezi (6.ábra). Az ennél savanyúbb, illetve magasabb pH értékek esetében csökken a magtermés. Míg a talaj tápanyagai közül a kálium nem befolyásolja a termést (7. ábra), addig a túlzott foszfor ellátottság erősen negatívnak mutatkozott (8. ábra).




 




A vetésidő jelentős mértékben befolyásolja a közismerten vetésidő-érzékeny csillagfürt maghozamát. A vetésidő és magtermés közti összefüggést a 9. ábrán mutatjuk be, A jobb statisztikai értékelhetőség érdekében, az X tengelyen a vetésidőpontját nem naptári dátum szerint tüntettük fel, hanem hogy a vetés az év hányadik napján történt.






Az ábrából megállapítható, hogy a vetésterület zöménél a vetés időpontja, az átlagnál (számtani átlag) későbbi időpontra tolódott, és ezeken a táblákon a magtermés átlag alatti. Az alacsonyabb termésátlag azonban ez évben nem csak a vetésidőnek tulajdonítható, hanem a tényezők együttes hatásának. Erre utal az ábrán feltűnően kiugró „késői vetés” esetében kapott nagy maghozam. Ez részben tulajdonítható annak, hogy a vetésidő naptári dátuma április 3.-a, tehát nem egy túlságosan elkésett vetés, és, – mint arra már az időjárási adatok ismertetésénél is utaltunk, hogy ez év tavaszára a lassú felmelegedés volt a jellemző, – így tulajdonképpen a vernalízáció e vetésidőpontban is tökéletesen végbe mehetett. A nagy maghozam kialakulásában jelentős tényező, hogy ennek a táblának a talaja humuszban gazdag, úgynevezett „búzatermő homok” A fentiek ellenére – amint az, a trendvonal irányából kitűnik, – a vetésidő és magtermés mennyisége közötti negatív korreláció egyértelmű, de az említett okok miatt ez évben kevésbé szoros.

 

A vetésidő és a mag táplálóanyag tartalma közötti korreláció vizsgálata

 
Termesztéstechnikai és felhasználói szempontból fontos információ lehet, hogy magvak tápanyagtartalma változik-e a vetésidő függvényében. Az összefüggés vizsgálatok eredményeit a grafikonokon mutatjuk be (10. -15. ábra).

Az ábrákon jól látszanak a vizsgált tényezőknek, a vetés időpontjától független érték alakulások. A korai vetésben ugyanúgy előfordulnak az átlagértékeknél magasabb, de alacsonyabb értékek is, minta a későbbi vesések esetében. A nyersfehérje-tartalom esetében (10. ábra) megkíséreltük az összefüggés tendenciáját számszerűsíteni. Az összefüggés polinomiális egyenlettel bizonyos mértékben leírható, de amint azt a korrelációs koefficiens érték mutatja a két tényező között, –legalább is, – a vizsgált tartományon belül gyakorlatilag összefüggés nem mutatható ki.

 

A csillagfürtmag táplálóanyag tartalma

 

A takarmányanalitikai vizsgálatokra 34 minta érkezett, amelyekből azok szárazanyag-, nyersfehérje-, hamu-, nyerszsír-, nyersrost-, N-mentes kivonható anyag-, keményítő-, E-vitamin- és zsírsavtartalmának meghatározására került sor. A takarmányozási szempontból legfontosabb táplálóanyag csoportokra vonatkozó eredményeket a 4. táblázatban, míg a minták aminosavtartalmát az 5. táblázatban foglaltuk össze. A részleteket a függelékben közöljük

 

A minták átlagos nyersfehérje-tartalma 38,63 % volt. A legkisebb érték 31,85 % míg a legnagyobb 43,25 % volt, ami a termék takarmányértékét tekintve jelentős különbség. A minták hamu tartalmát nem befolyásolták a termőhelyi adottságok, átlagos szintje 4,16 % volt. A csillagfürt takarmányértékét, energiatartalmát úgyszintén jelentősen befolyásoló nyerszsírtartalom átlagosan 8,53 %-osnak bizonyult. A 7,06 %-os valamint a 10,3 %-os szélső értékek közötti 3 % -os eltérés jelentősnek mondható. A termék energiatartalmában ez a különbség 1,08 MJ/kg nagyságú eltérést eredményez.

 

A csillagfürt felhasználhatóságát elsősorban a fiatal baromfi és malacok tápjaiban annak rosttartalma limitálhatja. E tekintetben a néhány kiugró értéktől eltekintve a rosttartalom kis mértékben változott a termőhelyi adottságok függvényében. A mag szénhidráttartalma úgyszintén a kevésbé változó paraméterek közé tartozik. A keményítő átlagos mennyisége 9,95 % volt. Nem volt jelentős a minták E-vitamin tartalmában mért különbség sem.


 



 
 

A mért paraméterek közötti összefüggések vizsgálata.

 

A talaj paraméterek és a főbb táplálóanyag csoportok közötti szignifikáns korrelációs kapcsolatokat ábrákon mutatjuk be. A vizsgált paraméterek közül szignifikánsnak bizonyult a talajok foszfor szintje és a mag aminosavtartalma közötti kapcsolat. amely a lizin, a metionin és az esszenciális aminosavak esetében egyaránt negatív volt, vagyis a talajok foszfor szintjének emelkedésével párhuzamosan csökken a mag fehérje- és aminosavtartalma (16., 17., 18. ábra).




A talajok pH-ja eltérő módon hatott a csillagfürt nyerszsír- és nyersrost szintjére. Míg a zsírtartalom tekintetében ez a kapcsolat pozitív irányú volt, addig a nyersrost esetében ennek ellenkezőjét tapasztaltuk (19. és 20. ábra).



                          

A kiértékelés során azt is megvizsgáltuk, hogy a mag különböző táplálóanyagainak változása milyen összefüggésben van egymással. Ez takarmányozási szempontból elsősorban a zsír és fehérje, a fehérje nagysága és a fehérjeösszetétel, valamint a szénhidrátok, a keményítő és a rost vonatkozásában lehet érdekes. A táplálóanyagokra vonatkozó korrelációs értékek a 6. táblázatban láthatók. A táblázatból kiderül, hogy a beltartalmi paraméterek között lényegesen több összefüggés bizonyult szignifikánsnak.

 

Csupán a takarmányozási szempontból legfontosabbakat kiemelve említésre méltó a mag zsír- és E-vitamin szintje közötti negatív korreláció. A zsírtartalom ugyancsak ellenkező trend szerint változik a fehérjével, az aminosavakkal, pozitív ugyanakkor a korreláció a zsírtartalom és a mag keményítő és Nmka szintje között. Szignifikáns negatív kölcsönhatás tapasztalható a mag nyersfehérje, valamint a szénhidrát frakciók, a nyersrost, a keményítő és az Nmka frakció között.

 

Annak érdekében, hogy megállapítsuk a mag fehérjetartalmának a fehérje biológiai értékére gyakorolt hatását, kiszámítottuk az elsődlegesen limitáló lizin és metionin, továbbá az esszenciális és nem esszenciális aminosavak egységnyi fehérjére vonatkozó hányadát (7. táblázat), majd ezekkel az értékekkel szintén elvégeztük az összefüggés-vizsgálatot.

.




 

 

A szignifikáns összefüggéseket a 14.-19. ábrán mutatjuk be.                                               
                          

                   
Az ábrákból kitűnik, hogy a nyersfehérje szintek emelkedésével párhuzamosan nő a metionin és az esszenciális aminosavak mennyisége is, ami nemesítési szempontból értékes eredménynek tekinthető.

 

Takarmányozási, sőt táplálkozás élettani szempontból is fontos a csillagfürt zsírjának zsírsavösszetétele. Ezért megmértük néhány eltérő zsírtartalmú minta zsírsavösszetételét annak megállapítására, hogy a zsírtartalom befolyásolja-e a magban a különböző zsírsavak arányát. Az erre vonatkozó eredmények a 8. táblázatban találhatók.



 

A táblázatból kiderül, hogy a csillagfürt domináns zsírsava az olajsav, de meghatározó mennyiségben tartalmazza az esszenciális linol- és linolénsavat is. Ez utóbbi, mint az n-3-as zsírsavak egyik fontos képviselője fontos szerepet játszik a szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. A telített zsírsavak közül palmitinsavból tartalmaz a legtöbbet.

 

A zsír és zsírsavak vonatkozásában is elvégeztük a tényezők összefüggésének vizsgálatát. A korrelációs mátrixból kiderül (9. táblázat), hogy a mag zsírtartalmának növekedése sajnos negatívan hat a linolénsav arányára. A zsírtartalom növekedése elsősorban a nagyobb olajsavbeépüléssel magyarázható.



 



Összefoglalás

 

Egy termesztési év eredményeiből, végleges megállapítások, következtetések még akkor sem tehetők, ha viszonylag nagyszámú, különböző termőhelyek adatai, vizsgálati eredményei állnak rendelkezésre. Az eredmények alakulását ugyanis számos tényező és ezek kölcsönhatásai befolyásolják. Jelen kutatási projekt keretein belül végzett munka célja volt, adatokat gyűjteni a fehér virágú édes csillagfürt magtermés mennyiségét és a mag takarmányértékét leginkább befolyásoló tényezők feltárása.

 

A termesztéstechnika vonatkozásában, olyan, eddig figyelembe nem vett tényező, ami tulajdonképpen a maghozam mennyiségi alakulását jelentős mértékben meghatározza, új eredmény nem született. Sajnos a 2004. év eredményeit döntően befolyásolta, az eddig csillagfürtön elő nem forduló, kórokozó fellépése és járványszerű elterjedése, ami nagymértékű növény pusztulást, illetve terméscsökkenést okozott. A jövő termesztéstechnológiájába feltétlen be kell iktatni a kórokozó elleni kémiai növényvédelmet.

 

A talaj tápanyagszintje, különösen a magas foszfortartalom és termésmennyiség közötti korrelációk, arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb figyelmet érdemes fordítani a harmonikus tápanyag ellátásra. Ezt támasztja alá az a mag beltartalmi vizsgálati eredmény is, mely szerint a talaj foszfor szintje és a mag esszenciális aminosav-tartalma, szignifikáns negatív összefüggésben van.

 

Hangsúlyozottan rá kell azonban mutatni arra, hogy ezek az eredmények csak egy év vizsgálati adatai, ezért megerősítésre szorulnak Más év, más időjárási és egyéb körülmények, más eredményeket adhatnak.

 

A projekt erőssége volt, hogy ötvözte a nemesítői, agrotechnikai és takarmányozási szempontokat, ráadásul egy olyan magyar növényfajtát vizsgált (Nelly), amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, tehát nemzeti kincsünknek számít. A kutatási projekt eredményeként számos újszerű információ született, különösen takarmányozási szempontból. Ezen információk azonnal gyakorlatba ültethetően szolgálják a csillagfürt termesztésre vállalkozó gazdálkodókat, a csillagfürt magtermésének felhasználóit (elsődlegesen a takarmányipar, de a kozmetikai ipar is) és ezzel párhuzamosan új kutatások szükségességét is előrevetítik, ezek közül néhány:   

 

·        a nemesítői kutatási tevékenység (rezisztencia - nemesítés),

·        termesztéstechnológiai fejlesztési lehetőségek kutatása (kémiai védekezési lehetőségek kidolgozása az idei évben tapasztalható járvány kivédése érdekében),

·        termesztéstechnológiák gazdaságossági vizsgálatai,

·        további, részletes kémiai jellegű magvizsgálatok (részletesebb olaj, vitamin vizsgálatok), melyek a magtermés új jellegű felhasználását segíthetik (kozmetikai ipar),

·        az idei évben a járvány miatt meghiúsult vetésidő – hozam –beltartalom összefüggés vizsgálata  biodinamikus szemléletnek megfelelően az ökológiai gazdálkodás számára,

·        a növény még több termőhelyen (tájegységen) történő vizsgálata.

 

 

 

 

A csillagfürtvizsgálat jogosságának ad aktualitást a közelmúltban megjelent agrár-környezet gazdálkodással kapcsolatos 150/2004. (X.12.) FVM rendelet (a Helyes gazdálkodási gyakorlat pillangósokra vonatkozó előírása) és a kedvezőtlen adottságú területek többlettámogatásával kapcsolatos 151/2004. (X.13.) FVM rendelet (ahol ez a növény is nevesítve van a takarmánynövények között).

 

 

Gyenesdiás, 2004. október 29.

 

 
Garamszegi Tibor

témavezető

 

Takarmányszerviz Kft.

Gyenesdiás


 

Home | Kapcsolat